Kiállítás
Az európai vezetőknek fontos volt, hogy a charta tartalmazza a szabadsághoz és az egyenlőséghez való jogot, az eljárási jogokat, az uniós polgárokat megillető alapvető jogokat, valamint a gazdasági és a szociális jogokat. Elsősorban az emberi jogok védelmét szolgáló rendszer átláthatóságát kívánták növelni azáltal, hogy az európai kulturális és politikai értékrend alapját képező, meglévő jogokat egyetlen szövegben összesítik. A legfőbb újdonság azonban maga az eljárás volt: diplomáciai tárgyalások indítása helyett az európai vezetők úgy döntöttek, hogy a szöveg megalkotását az állam- és kormányfők képviselőiből, az Európai Bizottság elnökéből, valamint az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőiből álló munkacsoportra bízzák. Megfigyelőként részt vettek a munkacsoportban a Bíróság képviselői is, továbbá a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és a civil társadalom képviselői is kifejthették véleményüket.
Az egyeztetésnek ez a nyitott módja egyszerre volt merész és innovatív. Ami a charta elfogadását illeti, az Európai Tanács Kölnben úgy rendelkezett, hogy a szövegtervezetet még a 2000. decemberi ülés előtt elő kell terjeszteni ahhoz, hogy a Tanács, a Bizottság és a Parlament az Európai Unió Alapjogi Chartáját együtt hivatalosan kihirdethesse.