Kiállítás
A charta tervezete 2000. szeptember 26-ára készült el. A konvent október 2-án hivatalosan elfogadta a szöveget, és továbbította az Európai Tanács elnökének. Így az Európai Unió Alapjogi Chartáját az Európai Tanács október 12–13-i biarritzi ülésszakán terjesztették elő, kihirdetésére pedig a 2000. december 7-i nizzai csúcson került sor. Néhány tagállam ellenezte, hogy a szöveg bekerüljön az alapító szerződésekbe, más országok az Európai Parlamenthez hasonlóan azt támogatták, hogy a charta teljes és kötelező jogerővel bírjon. A véleménykülönbség ellenére az Európai Unió intézményei magukra nézve kötelezőnek ismerték el, és egyenesen az alapvető jogokat tiszteletben tartó kormányzás szimbólumának tekintették.
Az Európai Parlament azonban nem elégedett meg ezzel. Így történt, hogy az Európa jövőjével foglalkozó konvent által kidolgozott európai alkotmánytervezetbe 2004-ben a charta szövege is bekerült. De miután 2005-ben Franciaország és Hollandia a népszavazásaikat követően elutasította az alkotmányszerződést, a charta csak a Lisszaboni Szerződés 2007. decemberi aláírása és 2009. decemberi hatálybalépése után vált jogilag kötelező erejűvé. És habár az Egyesült Királyság, Lengyelország és Csehország mentesült a nemzeti jogszabályaikban el nem ismert alapvető jogok alkalmazása alól, a charta innentől kezdve az Unió jogrendjének egyik központi eleme lett.