Kiállítás
A charta tervezetének elkészítése nem volt egyszerű feladat. Ezúttal nem a közösségi szerződések felülvizsgálatáról vagy az Európai Unió hatáskörének kiterjesztéséről volt szó. A cél azoknak a jogoknak a nyomatékosítása és pontosítása volt, amelyeket az intézményeknek és a tagállamoknak működésük során tiszteletben kell tartaniuk. A konvent tagjai többet akartak egy egyszerű katalógusnál. Azt akarták elérni, hogy ezek a jogok jobban érvényesüljenek, és alkalmazásuk garantált legyen.
A tagállamok jogrendszerei közötti különbségek (írott jog vagy szokásjog, alkalmazott jog vagy általános jogelvek stb.) azonban megnehezítették a harmonizációt. Néhány cikk tehát kompromisszum eredményeképpen jött létre, ezért igen óvatosan fogalmazták. Valójában a charta szövege nagyrészt a különböző nemzetközi és nemzeti jogi eszközökben addig elszórva szereplő rendelkezésekből áll. Ugyanakkor új elemeket is tartalmaz, különösen az Európai Unió intézményeinek dokumentumaihoz való hozzáféréshez, a személyes adatok védelméhez, a fenntartható fejlődés elvéhez és a környezet védelméhez, valamint a bioetikához kapcsolódó jogok (úgynevezett „új generációs jogok”) területén.
Az eredmény egy ötvennégy cikkből álló rövid szöveg, amely világos és egységes stílusban íródott, hogy minden érintett könnyen megérthesse. A chartában szereplő jogok a következő alapelvek szerint vannak csoportosítva: emberi méltóság, alapvető szabadságok, emberek közötti egyenlőség, szolidaritás, polgári jogok és igazságszolgáltatás. A charta tervezetének preambulumában ez áll: „Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben.” A charta nem utal az Európai Unió vallási örökségére, azonban hivatkozik annak szellemi és erkölcsi örökségére, amely „az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein” alapul, valamint „a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik”.
Az első cikk megállapítja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Az ezt követő cikkek az élethez való jogról, a személyi sérthetetlenséghez való jogról, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalmáról, valamint a rabszolgaság és a kényszermunka tilalmáról rendelkeznek. A szabadságokról szóló rész tartalmazza a szabadsághoz, a biztonsághoz és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot. Itt szerepel a gondolat, a lelkiismeret és az egyesülés szabadsága, és megerősítést nyer az oktatáshoz való jog, a munkavállaláshoz való jog, a tulajdonhoz való jog és a menedékjog is. A charta egyenlőségről szóló harmadik fejezete kimondja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Megtiltja a megkülönböztetés minden formáját, és kinyilatkoztatja a férfiak és a nők közötti egyenlőséget. Ezt követően foglalkozik a gyermekek, valamint az idősek és a fogyatékossággal élő személyek jogaival. A szöveg alkotói a „szociális jogok” helyett végül a „szolidaritás” kifejezés használata mellett döntöttek. Az e témával foglalkozó fejezetben olyan jogokat találunk, mint a kollektív fellépéshez való jog (a sztrájkot is beleértve), a munkavállalók indokolatlan elbocsátással szembeni védelme, a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog, a szociális támogatáshoz és lakástámogatáshoz való jog, a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultság és az egészségvédelemhez való jog. A charta rendelkezik a gyermekmunka tilalmáról is. A polgárok jogairól szóló fejezet felsorolja az európai polgárokat megillető jogokat: a választás és a választhatóság jogát, az Európai Parlamenthez intézett petícióhoz való jogot, a diplomáciai és konzuli védelem harmadik ország területén való igénybevételéhez való jogot és az uniós intézmények általi megfelelő ügyintézéshez való jogot.
A szöveg ezután megerősít az igazságszolgáltatás területét érintő olyan alapvető fogalmakat, mint az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog tiszteletben tartása, a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog. A szöveg záró cikkei meghatározzák a chartában elismert jogok és szabadságok terjedelmét, valamint a benne foglalt rendelkezések hatályát.